Feketék a szirmai,
Erős, zöld a szára.
Csurran-cseppen valami,
Folydogál a nyálka.
Bimbódzik a boldogság,
Gyökeret vert már ma.
Mérgezi a hazugság,
Színét veszti ámmal.
Pirosból a fekete,
Sötét, komor lányka.
Szépségből az enyészet,
Veszett idő bábja.
Fényes, halott tulipán,
Virít már a házban.
Fókuszpontot fújdogál,
Szemed irányába.
Halál virgonc rózsája,
Szépsége a fullánk.
Megbabonáz a bájjal,
Fegyvere már szurkál.
Ujja köré csavarint,
Nem mintha úgy bánnám.
Éjszaka lesz az enyim,
Feketeség csúcsán.
Fekete a tulipán,
Fekete ám lelke.
Bilincselt, szép virág,
Az én kis kezemben.
//Keltezés: 2019.06.20.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen2U.Pro